2017. július 1., szombat

Nádasi Krisz - Hogyan írjunk könyvet?



Nádasi Krisz - Hogyan írjunk könyvet?

Barbye Nagy fényképe.


A könyv fülszövege: 

"Az ​írást meg lehet tanulni? 
Igen!
Kreatív írás, novellaírás, könyvírás, blogposzt, levél, iskolai fogalmazás, esszé írása – a kiadvány minden kérdésre válaszol. Ez az egyedülálló szakkönyv bevezeti az olvasót nemcsak a regényírás, hanem az általánosságban vett írás titkaiba is. Nádasi Krisz író, szerkesztő azt vallja, hogy a fogalmazás is egy olyan készség, ami gyakorlással és tanulással fejleszthető.
Krisz megmutatja, hogyan nézzünk a műveinkre madártávlatból, mondandónkat hogyan tagoljuk részekre, majd elrepít bennünket a szavak, betűk világába is.
Könyv vagy egyéb fogalmazás tervezése!
Műfaji tanácsok!
Írástechnika!
Írói gyakorlatok, feladványok, példák!
Saját kéziratunk szerkesztése!
Könyvcím és fülszöveg írása!
Gyakorlati tippek!"



Először is köszönöm szépen az utazókönyvet Nádasi Krisznek! :)

Nem gondoltam volna, hogy van olyan író, aki a saját könyvét kölcsönadja afféle utazókönyvként azoknak, akik elolvasnák. Már ezzel a gesztussal szimpi lett számomra az író.


Személyes vélemény: 

Már régóta írok könyvet, sci-fi - horror témában. De az elmúlt évek során úgy éreztem, hogy a szereplőim megváltoztak a történtek hatására, és amit eleinte kitaláltam végkifejletet, attól kezdtek messzebb sodródni. Így inkább "pihentettem" az írást, és vártam.
Nem tudom, hogy mire vártam pontosan. Talán inkább ihletre, hogy majd hallok valami jó zenét, ami által beindul a fantáziám, és rájövök a megoldásra. De ez az ihlet az elmúlt 2-3 év során nem jött el. Így már hosszú évek óta hozzá se nyúltam az írásomhoz.
Ez volt az egyik része.
A másik, hogy amikor elkezdtem a regény írást, akkor még 12-13 éves lehettem. Tehát elég kezdetleges volt a megfogalmazás, meg a cselekmény is. Onnantól kezdve minden évben írtam kb. egy fejezetet (kb. 12-18 oldalasak), és az évek során eljutottam a 14. fejezetig. Viszont visszamenőleg egyik fejezetet sem javítottam ki, mert nem tudtam, hogy hogyan. Éreztem, hogy nem jók, hogy át kell írni őket, sőt, talán még ki is kell törölni 4-5 fejezetet, mert abban nem történik semmi érdemleges, de nem vitt rá a lélek egyszerűen. Ezt a részét is "pihentettem".
Szóval az évek során egy félig-meddig összetákolt novella jött ki, ami egybe elolvasva rossz érzést keltett bennem. Arra gondoltam, hogy én ezt így nem adom ki a kezeim közül a könyvkiadóknak. De nem tudtam, hogy kitől kérjek segítséget a javításhoz, meg a folytatáshoz. Az egész egy nagy katyvasz lett a 12 év alatt. Mondjuk az utolsó 3-4 fejezeten nagyon sokat dolgoztam, azokon látszódik is, hogy egész összeszedettek az előzőekhez képest.

Tehát tanácstalan voltam.
Egészen addig, amíg el nem olvastam ezt a könyvet.

Ez a könyv valami zseniális. Részletez minden apró dolgot a könyvírással kapcsolatban: kezdve, hogy hogyan álljunk neki (szereplők kitalálása, pókábra), továbbá a helyesírási hibákra, a kiadásra, stb... Egyszerűen minden kérdésemre megtaláltam a választ.
De legfőképpen arra, hogy nagyon sokat kell dolgozni egy íráson, hogy könyv legyen belőle. És, hogy nem szabad ülni és várni az ihletre (mint ahogy én tettem), hanem igen is rá kell szánni az időt a gyakorlásra, mert másképpen nem megy.

Szóval köszönöm a kezdő lökést az írónak! Sokat tanultam ebből a könyvből :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése